Persze csak a kicsiknek.
Valahogy megint előkerült vagy még mindig nem lohadt a szakemberek felhívása a lehetőleg TV-mentes gyerekkorra.
Tényleg ekkora a baj? TV-MENTES?! "Hát mi is a TV előtt nőttünk fel és semmi bajunk nem lett" - szokott jönni a válasz.
De. Lett baj.
Már nálunk 80's évek gyermekeinél megkezdődött a TV általi lustaság, noha negyed annyi mese állt rendelkezésre és annak még kevesebb százaléka volt alkalmas a korosztályuknak.
Már nem volt olyan gyakori, hogy a nyár derekán egy kora délutáni napon bekiabáltak az ablakon a pajtásaim, hogy "Gyere, menjünk bicajozni, mert a tegnapi eső miatt egy óóóceánnyi pocsolya van a Napló és a Vezér utca sarkán!"
Ahogy haladtunk előre az időben, jött a Cartoon Network, meg a Nickelodeon, amiket gyakran és szívesebben néztünk ahelyett, hogy kimentünk volna focizni a haverokkal.
Fele annyi szociális tapasztalatról maradtunk le, mint az elődeink.
És hogy mi van manapság?
Na vágjunk bele.
Már kifejezetten csecsemőknek "for absolute beginners" ajánlják például a Duck TV-t, ahol nagy állatok/növények/dolgok mozognak lassan miközben énekelnek és noha olybá tűnhet, hogy ez tényleg a gyerekeknek van, ne dőljünk be.
Ez a szülőknek lett kitalálva, hogy kapjanak levegőt a gyerektől. Ami nem is lenne nagy probléma, ha már 3 évesnél idősebb a gyermek. Természetesen akkor sem egésznap és ne minden csatornát nézzen.
Szóval már csecsemő korban elkezdi beszippantani a TV a gyereket, ezzel folyamatos ingernek kitéve őket. Állandó vizuális és auditív befolyás mellett a kicsik idegrendszere annyira le tud terhelődni, hogy komoly viselkedésbeli zavarokat is okozhat.
Ezt komolyan kell venni.
A csecsemőknek első sorban nyugalomra és egyenletes fényelosztásra van szüksége ahhoz, hogy megbarátkozzanak a kintléttel. A sok villódzás és az állandó kommunikáció, ami a TV-ből ömlik hatalmas károkat tud okozni az agy kialakulásában. És ez nem csak az aktív TV-nézőre vonatkozik, hanem passzív befogadóként is idegrendszerkárosító hatása van. Többek között a TV lehet a felelős a pici nehéz elalvását illetően.
Gondoljunk bele, hogy nekik meg kell szokniuk a pocakon kívüli létet és ebből fakadóan szép fokozatosan kell felfedezniük a körülöttük lévő világot. A TV egy másik világba kalauzol minket és azt a világot ráér még megismerniük.
Bevallom a kislányomnak én is bekapcsoltam a TV-t és volt, hogy egésznap ment is, de egyrészt hamar megláttam az összefüggést a nehezen elalvása/pörgése és a TV-nézés között, másrészt hál' Istennek, őt nem érdekelte, nem kötötte le annyira, csak háttérzenének/zajnak ment. De az sem egészséges.
Amióta beleástam magam a témába és teszteltem saját magunkon a TV-nélküliség hatását egy hétig, aminek a férjem annyira nem örült - mert milyen alapon oszthatnék meg veletek olyan dolgot, amit nem éltem át vagy nem teszteltem a saját mindennapjainkon?! Hogy tudnék releváns szereplőként részt venni az internet világában, ha csak azt írom le, amit máshol olvasok?! -, de a következőket tapasztaltuk:
- Hirtelen minden feladatunkra jutott idő,
- Olyannyira, hogy még a restanciáinkat is pótolni tudtuk,
- A gyerek (másfél éves) 2 TV mentes nap után már nem mutogatott a TV-re és nem hozta oda nekünk a távirányítót, hogy kapcsoljunk neki mesét,
- Már az első TV mentes nap után könnyebben aludt el a gyerek és ez csak még könnyebbé vált napok múlásával,
- Nem húztuk fel magunkat az idióta reklámok miatt,
- Nem a TV-műsorhoz igazítottuk a délutáni sétánkat,
- Nem kellett hallanom minden egyes nap azt, hogy kit öltek meg, kinek a macskáját darabolták fel, melyik párt mennyit lopott, stb…
- Meghallottam a saját gondolataimat, hogy mosogatás közben nem ment a TV
- És a legfontosabb, hogy minőségi időt tudunk eltölteni a gyerekkel
Nem azt mondom, hogy nem kell a TV, mert annak is lehet összekovácsoló jellege, ha együtt nézi a család a kedvenc sorozatát, de ne egésznap, állandó jelleggel ömöljön ki belőle a "trágya".
Szakemberek szerint:
- 1 éves kor alatt egyáltalán ne nézzen TV-t a gyerek,
- 1éves kor felett is max. 5-10 percet,
- Ahogy idősödik úgy nőhet ez az időintervallum, amit TV-re szánhat a gyerek, de egy óránál akkor sem javasolnak többet egy nap.
- Ha már nézi a gyerek érdemesebb tematikusan néznie TV-t.
Tehát: egy adott mese egy alkalomra. Anya-Apa mellette és kérdés esetén rögtön reflektálni tudnak arra, amit nem ért a gyerek.
Azt is érdemes felrónunk a TV-szegény életmódnak, hogy valószínűleg több sebet és karcolást fog szerezni a csemeténk, de mellette élményeket kap és cukorbetegség-mentes életet alapozunk meg neki. (az öröklött cukorbetegséget nem előzi meg a TV-mentesség)
Ugyanis már több ország még több kutatása mutatott rá a mozgásszegény életmód (TV előtt tespedés) és a későbbi cukorbetegség kialakulási kockázatának összefüggésére.
Persze nem effektíve a TV okoz cukorbetegséget, az csak egy eszköz a nem-mozgás mellett.
Várom a véleményeteket és a reakciókat a témával kapcsolatban, hogy még több tapasztalatot tudjunk megosztani egymással. :)